The role of SARS-CoV-2 antibody therapy in the treatment of COVID-19 / A SARS-CoV-2-ellenes antitestekkel végzett terápia helye a COVID-19 kezelésében.

Összefoglaló. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertozés és a COVID-19 elleni küzdelem egyik lehetosége a SARS-CoV-2-ellenes neutralizáló antitestekkel végzett passzív immunizáció. Az utóbbi idoben számos készítmény jutott el a klinikai kipróbálásig. Az alábbiakban áttekintjük ezen készítmények legfobb tulajdonságait és az antitest-terápiával elért klinikai eredményeket. Ezek alapján elsosorban prehospitálisan, az állapotprogresszió szempontjából leginkább veszélyeztetett populációnál alkalmazva, e készítmények jelentosen csökkenthetik az állapotromlás esélyét és a kórházi ellátás igényét, ezáltal javíthatják a kimenetelt, és mérsékelhetik az egészségügyi ellátórendszer terhelését. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2030-2039. Summary. Passive immunization is a therapeutic option in the fight against the infection caused by the novel coronavirus (SARS-CoV-2) and COVID-19. Significant advances have been made in the development of SARS-CoV-2 neutralizing antibodies. Here we discuss the antibodies under clinical trial and the published data regarding their clinical efficacy. Based on these, when given to non-hospitalized patients at high risk for disease progression, these antibodies can significantly reduce worsening of the disease and the need for hospitalization. This can improve the outcomes of patients and help reduce the burden on the healthcare system. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2030-2039.

Antiviral and anti-inflammatory therapies in COVID-19 / Antivirális és gyulladásellenes kezelési lehetoségek COVID-19-ben.

Összefoglaló. Az új típusú koronavírus-fertozés (COVID-19) nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. A betegségnek három nagy szakasza van, melyek alapvetoen meghatározzák a kezelést. Az I-IIA fázisban az antivirális, míg a IIB-III. fázisban a gyulladásgátló kezelés áll elotérben, melyhez intenzív terápiás, szupportív kezelés csatlakozik. A jelen ajánlás kizárólag a gyógyszeres kezelésre vonatkozik, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján foglalja össze a terápiás lehetoségeket. Emellett egy javasolt kezelési algoritmust is tartalmaz. Orv Hetil. 2021; 162(17): 643-651. Summary. The novel coronavirus infection (COVID-19) places a heavy burden on the health care system and our society. There are three major stages in the disease that fundamentally determine treatment approaches. Phases I-IIA require primarily antiviral treatment. In phases IIB-III, anti-inflammatory treatment is needed accompanied by intensive and supportive care. This recommendation applies only to pharmacotherapy and summarizes the therapeutic options based on the available evidence. It also includes a proposed treatment algorithm. Orv Hetil. 2021; 162(17): 643-651.

The role of ibuprofen in the treatment of coronavirus infection / Az ibuprofén helye a koronavírus-fertozés kezelésében.

Összefoglaló. A koronavírus-fertozés 2019 végén indult útjára, lassan a Föld teljes lakosságát eléro pandémiaként. Egy olyan kórokozóról van szó, amely ilyen nagy számú megbetegedést még nem okozott, ezért annak természetes lefolyásáról, a szövodmények kialakulásáról és a kezelési lehetoségekrol még keveset tudunk. Ennek következtében a kezdetben megjelent információk nagyon felületesek voltak, a következtetések nemritkán tévútra vezették mind az orvosokat, mind a betegeket. Az adatok gyarapodásával azonban egyre több kérdésre kapunk választ. Erre a folyamatra az egyik legreprezentánsabb példa az ibuprofén története, amely kezdetben tiltott, késobb turt terápiás szer volt, de ma már támogatott kezelési lehetoség a koronavírus-fertozésben. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2104-2106. Summary. The coronavirus infection started in late 2019, as a pandemic slowly reaching the entire population of the earth. This pathogen has not yet caused such a large number of diseases, so little is known about its natural course, the development of complications, and treatment options. As a result, the information initially published was very superficial, and the conclusions often misled both physicians and patients. As the data grows, however, we get more and more questions answered. One of the most representative examples of this process is the history of ibuprofen, which was initially banned, thereafter tolerated, and is now a supported treatment option for coronavirus infection. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2104-2106.

Pharmacological options in treating SASR-CoV-2 infection/COVID-19 / [Farmakoterápiás lehetoségek SARS-CoV-2-fertozés/COVID­19-betegség esetén]

There is currently no proven effective therapy for COVID-19. Here we discuss the drugs most investigated for the treatment of the disease. All the listed therapies are experimental at this stage. However, due to the severe healthcare effects of the pandemic and the potentially fatal outcome of COVID-19 patients treated in the intensive care units, their off-label use should none-the-less be considered. Orv Hetil. 2020; 161(17): 685­688.

Organ replacement therapy and life-supporting treatment modalities in critically ill COVID-19 patients / [Emelt szintu szervtámogató és életfenntartó kezelések kritikus állapotú COVID­19-fertozött betegeken]

In critically ill COVID-19 patients, the failure of the cardiorespiratory system can be due to one of the following: (1) cytokine storm, haemophagocytosis ­ septic shock, (2) unmanageable hypoxemia, (3) isolated organ failure or as part of multi-organ failure. Herein we give an overview of the therapeutic options for treating or preventing these disease states. In recent years, CytoSorb-haemoperfusion to remove cytokines has shown promising results in the treatment of septic shock. Inhalational nitric oxide (iNO), inhalational epoprostenol and veno-venous extracorporeal membrane oxygenation (ECMO) are options in severe hypoxemia that is unresponsive to conventional mechanical ventilation. Renal failure is a frequent component of the multi-organ failure usually seen with disease progression and necessitates starting one of the available continuous renal replacement modalities. Orv Hetil. 2020; 161(17): 704­709.